Kávézóra cseréli le az egyetemi katedrát Sefcsik Tamás

– Miért nyit kávézót egy pszichológus, aki egyetemen oktat?
– A kávézó a kávé iránti szenvedélyemből fakad, hat-hét éve kezdtem vele komolyabban foglalkozni, olvasni róla, otthonra egyre jobb gépet és őrlőt venni. Aztán, úgy két éve, kipattant a fejemből, hogy elegem van az egyetemi légkörből, nem a tanításból és a hallgatókból, hanem minden másból, ami azt körülveszi.

– Felhagyna a tanítással?
– Már felmondtam, a tanév végén eljövök. Óraadóként talán tartok majd a jövőben tömbösített kurzusokat, de erről még nincs döntés. A pszichológiai tanácsadást folytatom. A kávézó megnyitásában nagy szerepet játszott, hogy édesapám egy súlyos, gyorsan lezajló betegség után elhunyt. Ő gyerekorvos volt Törökszentmiklóson, embersége, a betegekkel való törődése, hatalmas tudása, végtelen szerénysége miatt gyerekkorom óta a példaképem volt. A halála nagy törést jelentett, és azt éreztem, váltanom kell. Hogy meglett a kávézó, abban páromnak, Orsinak köszönhetek sokat, ő támogatott végig, és rengeteget segít, mellette két barátom, Kiss Tibor és Halász Tamás segített és biztatott.

– Milyen barista egy pszichológus?
– A valódi emberi kontaktusok izgatnak pszichológusként, ezért a kávézó azért is van így kitalálva, azért döntöttünk egy nyitott látványpult megépítése mellett, mert a saját konyhám kiterjesztésének is tekintem. Nem kizárólagosan kávézóként, közösségi térként is gondolok rá. És cél, hogy bemutassam a kávékészítést, s hogy a kávé milyen fantasztikus ital. Ezért is van nálunk mindig „vendégkávé”, amit rövid ideig kóstolhatnak, viszont így egy év alatt majdnem negyvenfélét kínáltunk.

– A vendégkávé most saját pörkölése. A pörkölés külön szakma. Honnan az ismeret?
– A pörkölés is régóta foglalkoztat. Kis tételben, kis otthoni pörkölővel dolgozom. Egy ismerős sokat segít, és rengeteget olvasok róla a neten és szakkönyvekben. Egy adott zöldkávéról meg lehet tudni, milyen tulajdonságai vannak, milyen pörkölési módokat ajánlanak, milyen ízjegyeknek kell kijönniük. Persze még sokat kell tanulnom, ez most még kísérleti projekt.

– Mit oktatott, milyen kutatásokat végzett?
– Kutatásaimat főleg orvosokkal együttműködve végeztem, elsősorban neuropszichológiai területen. Különösen büszke arra vagyok, hogy egy kutatásunkat leíró cikkünkre a Wall Street Journal is hivatkozott.

– Mi volt a kutatás?
– Nyaki verőér szűkületével sikerrel műtött embereket vizsgáltunk. Kiderült, hogy egy egyszerű nyelvi teszt megoldási aránya függött a verőérszűkület mértékétől. Vagyis a teszt előrejelezheti a szűkületet, lehetne vele szűrni, ráadásul olcsón, persze ehhez még nagyobb mintán is kell kutatni, és nyilván kellenek a teszten nem jól teljesítőknek további vizsgálatok. Ugyanakkor, mivel a nyaki verőérszűkület az egyik fő oka a stroke-nak, végső soron életek millióit menthetnénk meg.

A hifizés a hobbi

Sefcsik Tamás 1975-ben, Törökszentmiklóson született. Szegeden, pszichológusként diplomázott, ma oktat. A kávégépet maga tartja karban, több gépet és őrlőt is felújított korábban. Hobbija volt a hifizés, az audiofil, erősítőket is készített. Mindez a zene szeretetéből fakadt, gitározott, néha ma is játszik kikapcsolódásként, rengeteg rock-, jazz- és blueskoncertre járt, szerette volna azt hallani otthon is, amit ott. Két gyermeke van, Benedek (14) és Janka (13). Élettársa Vincze Orsolya pszichológus, a PTE Szociál- és Szervezetpszichológia Tanszéke vezetője.